Kúria épület jobb oldali szárnya

A kúria épület jobb oldali szárnya egykoron egy önálló, egyszerű, közel szimmetrikus alaprajzú épület volt 5 darab szobával, a szobák előtt oldalfolyosóval. A folyosó közepén lévő bejárati ajtótól két irányban 3-3 ablak biztosította a folyosó megvilágítását. Az épület jobb oldali végében az idők folyamán faboltozatos kápolnát alakítottak ki, melynek jelenlegi bejáratát az egyik eredeti ablak helyén nyitották meg.

Az időjárás viszontagságainak kitett északnyugati homlokzatról csaknem a teljes díszítővakolat eltűnt, mivel annak gondozásával a XX. század második felében senki sem törődött.

A kúria épület kétszintes középső és jobb oldali épületszárnya között látható függőleges falhézag, valamint a kétszintes épületrész emeleti falának az egyszintes épületszárnyra történő ráfalazása is azt bizonyítja, hogy a kétszintes épületrész később készült.    

Klasszicista stílusú vakolatmaradványok a major udvarára néző falon.

Az antik templomok oszlopokon nyugvó vízszintes gerendázatát (architrávját) sematikusan utánzó vízszintes díszítő vakolatsávoknak az általános vakolatsíkból történő kívánatos mértékű kiemelését régi kosáríves záródású törött vagy egész tetőcserepek falra ragasztásával oldották meg.   

Az épületszárny legrégebbi fennmaradt, barokk faszerkezetű ablaka. A nyíló szárnyak között szélesebb fix osztók láthatók. Az egyes szárnyakat vékony osztókkal tovább tagolták, amely amellett, hogy igen esztétikus és humánus megoldás, lehetővé tette az ablak kisméretű üvegtáblákkal való gazdaságos beüvegezését.

Az épületszárny eredeti bejárati ajtajának helye, előtte egy nagyméretű balatoni vörös homokkő előlépcső tömbbel.

Kovácsoltvas ajtópánt.

A vakolt kiugró lábazat lezárásának megmaradt része.

Egyszerű kémények.

Az épületszárny délkeleti, szélárnyékos homlokzatán nagy felületeken maradt meg a klasszicista sávos, simított vakolat, alatta az eredeti barokk szemcsés (vagy höbörcsös) jellegű, simított és fehérre meszelt keretezésű vakolattal.  

A két épületszárny találkozásánál alul egy falpillért sematikusan utánzó, tetőcserepekből ragasztott függőleges díszítő vakolatsáv (ún. lizéna) maradványai láthatók.

Viszonylag épen megmaradt lizéna, mint régi kivitelezési tanulmány.

 Az eredeti barokk párkányzat klasszicista stílusú "becsomagolása" törött tetőcserepekkel. A klasszicista megoldásnál az íves párkány alatti (már elporlott) húzott díszítő vakolatpálca megtapadását az alapvakolatba karcolt kétirányú, egymást metsző ferde hornyok segítségével próbálták elérni, míg a barokk megoldásnál (kép jobb széle) ugyanezen célból a téglafal síkjából enyhén kiálló fektetett cserépdarabokat falaztak be a homlokzat teljes hosszában. Míg a barokk homlokzat szerkezeti részletmegoldási előre megtervezettek voltak, a klasszicista homlokzat kénytelen volt a meglévő adottságokhoz igazodni.   

A függőleges besimított barokk vakolatsávot a klasszicista homlokzatot készítő mester teljes hosszában leverte, hogy annak helyén ki tudja alakítani a megfelelő kiülésű lizénát. A levert sáv széleinél több helyen látszik annak fehérre meszelt, eredeti széle.

Érdemes lenne készíteni mindkét stílusban egy-egy homlokzati rekonstrukciós tervet és azokat összehasonlítani.

Valamilyen okból kifolyólag ezen a helyen nem volt szükség az eredeti vakolatsáv eltávolítására. Azt elég volt kalapáccsal megütögetni, hogy az új vakolat jobban tapadjon.

Egy klasszicista stílusú kétszárnyú ablak a hozzá tartozó vakolatkerettel.

A barokk ablakkeretezés nyoma a klasszicista ablakkeretezés alatt.

A barokk ablakkeretezés nyoma a klasszicista ablakkeretezés alatt.

A képen jól látszik, hogy a középső, harmadik szoba ablakának barokk keretezése az ablak felett közelítőleg félköríves volt. Úgy tűnik, hogy a díszesebb keretezés igazodott az ablak mögötti szoba díszesebb boltozásához. A még feljebb látható kosáríves áthidalásból és a szobabelsőből olyan következtetés is levonható, hogy az ezen a helyen lévő nyílászáró a legrégebbi állapotában a többi ablakhoz képest magasabb, kosáríves záródású ablak, esetleg egy ajtó volt.     

Elővillan az ablak feletti íves keretezés.

Megmaradt simított, fehérre meszelt barokk vakolatkeret a párkányzatnál, alatta a szemcsés felületű vakolatmezővel. Az íves párkányzat alatt jobb oldalon látható falba fektetett kiugró cserépsáv a barokk húzott díszítő vakolatpálca megtartására szolgált.

A kosáríves dongaboltozatú folyosó megmaradt szakasza a barokk ajtókkal.

Egy ablak kosáríves falfülkéje.

Az épületszárnyon megmaradt legrégebbi ablak falfülkéjének felső lezárása egyenes vonalú.

Az épület eredeti bejárata mellett a folyosón teknőboltozat-szerűen lezárt kosáríves dongaboltozat. 

Az épület eredeti bejáratánál található ívesen lesarkított alaprajzú egyedi boltozati megoldás a folyosón. Vajon van-e valamilyen hivatalos megnevezése ennek a fajta boltozatnak?

Az egyedi boltozati megoldás és a kosáríves boltöv között két darab szférikus (gömb) háromszög, ún. csegely látható. 

Az egyedi  boltozati megoldás középső ovális és kör alakú húzott vakolatdíszeinek közepén valamikor egy szép csillár függött.

Húzott pálcás vakolatprofilok.

Az első teknőboltozatos szoba barokk bejárati ajtaja és az elbontott cserépkályha kosáríves falfülkéje. 

A második teknőboltozatos szoba barokk bejárati ajtaja és az elbontott cserépkályha kosáríves falfülkéje.

A második teknőboltozatos szoba két ablaka.

Húzott díszítő párkányzat sarokmegoldása a teknőboltozat boltvállánál. A sarokban az alsó pálcakötegek derékszögben találkoznak, míg a felső pálcakötegek ívben lesarkítva fordulnak át "egymásba".

A húzott párkányzat egyenes szakasza.

A középső, harmadik szoba díszes csehboltozata.

A középső, harmadik szoba ablaka körüli kosáríves falifülke.

A harmadik szoba díszes csehboltozatának középső boltöve.

A félig elbontott negyedik szoba a kápolna falával.